Szentendre egyetlen gólyafészke évről évre sokak figyelmét vonzza. A város lakói rendszeresen követik a gólyacsalád életét, figyelik a fészek körüli eseményeket, és örömmel kísérik végig a fiókák felnevelésének időszakát. Az idei év azonban különleges volt, hiszen a fészekben a szokásosnál is több, összesen hat tojás kelt ki, ami önmagában is ritkaságnak számít.
Szentendre Város Önkormányzata és a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság együttműködésének köszönhetően a gólyafészek élete már a nap 24 órájában nyomon követhető idén tavasztól, így a lakosság mellett a szakemberek is folyamatosan figyelemmel kísérhetik a gólyacsalád mindennapjait.
Az első napokban minden rendben zajlott, azonban a két legfiatalabb fióka jelentősen lemaradt testvérei fejlődésétől. Míg a nagyobbak napról napra erősödtek, a legkisebbek egyre nehezebben tudnak lépést tartani nagyobb, elsőként kikelt testvéreikkel, így a táplálékért folyó versenyben egyre kisebb esélyük maradt.
A szakemberek figyelme mellett az elmúlt hetekben számos aggódó lakossági jelzés érkezett a kis gólyákkal kapcsolatban. Egyre többen tették fel a kérdést: vajon van-e esélye a legkisebb fiókáknak?
A szakemberek természetesen nem avatkoztak be azonnal. A természet rendjét tiszteletben tartva mindaddig vártak, míg reális esély mutatkozott arra, hogy a fiókák önerőből felzárkózhatnak testvéreikhez. Egy idő után azonban egyértelművé vált, hogy a legkisebb gólyák már nem jutottak elegendő táplálékhoz. Amikor sikerült enniük, csak néhány falat jutott számukra, miközben a nagyobb testvérek egyre erősebbé váltak.
2026. május 22-én megszületett a döntés: miután a szülők váratlanul a legkisebbet kidobták, az ötödik fióka azonnali kimentése indokolttá vált.
A BirdMania Madárpark és Természetvédelmi-Mentőközpont szakembereinek a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat (HUNGO) nyújtott segítséget a mentés során. A szakemberek biztonságosan kiemelték a fiókát a fészekből, a beavatkozással új esélyt adva számára az életre.
A mentést követően a fióka a BirdMania Madárpark és Természetvédelmi-Mentőközpont gondozásába került. Ott olyan elhivatott szakemberek vették kézbe a sorsát, akik a nap 24 órájában, az év minden napján sérült, legyengült vagy segítségre szoruló madarak mentésén és rehabilitációján dolgoznak.
A kis fióka már megérkezésekor megmutatta, hogy élni akar. Elsőként jó étvággyal elfogyasztotta az elé tett táplálékot, majd a többi hasonló korú mentett gólyafióka mellé bújt pihenni. Egy olyan közösség része lett, ahol megkapott minden esélyt a felzárkózásra és az egészséges fejlődésre.
A történet azonban nem ért véget a mentéssel.
A gólyafészek és a kis gólya sorsát a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság munkatársai is folyamatosan figyelemmel kísérték. A mentés híre sokakat megérintett, és hamar megszületett az elhatározás, hogy a rendészet közössége nem csupán szemlélője lesz a történetnek, hanem szeretne aktív részese is lenni annak.
A kollégák önkéntes felajánlásokkal támogatták a kis gólya gondozását, és közösen úgy döntöttek, hogy jelképesen örökbe fogadják a madarat. A kezdeményezés mögött olyan munkatársak összefogása állt, akik a mindennapi szolgálat mellett fontosnak tartják a segítségnyújtást akkor is, amikor arra egy kiszolgáltatott állatnak van szüksége.
A közös gondoskodásból adódóan a gólyafióka nevet is kapott.
Mivel a nemét ekkor még nem lehetett egyértelműen meghatározni, a választás egy olyan névre esett, amely egyszerre utal szentendrei kötődésére és arra a közösségre is, amely a sorsa mellé állt.
Így kapta jelképes örökbefogadóitól a SZERI nevet.
A név tehát a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság névrövidítésének jelentése mellett egy mentett gólyafiókát, egy összefogást is szimbolizál. Egy történetet arról, hogy milyen ereje van az odafigyelésnek, a felelősségvállalásnak és a közösség erejének.
Ma Szeri biztonságban van, folyamatosan fejlődik és erősödik. A megfelelő időben gyűrűt kap, majd a többi fiatal gólyával együtt megkezdi hosszú útját Afrika felé. Mire eljön a nyár vége, már nem a legkisebb és leggyengébb fiókaként tekinthetünk rá, hanem egy olyan madárként, amelynek sikerült legyőznie az esélytelenséget.
Szeri története egyetlen gólyafióka történetének indult, de sokkal többről szól. Szól a város lakóiról, akik figyeltek rá. Szól azokról a szakemberekről, akik időben cselekedtek és megmentették az életét. És szól a rendészet közösségéről is, amely úgy döntött, hogy a mentés után sem engedi el a történetet.
A történet jól mutatja, hogy a rendészeti munka nem kizárólag intézkedésekről, szabályokról és szolgálatról szól. Az egyenruha mögött emberek állnak, akik fontosnak tartják a közösséget, a környezet védelmét és azt, hogy szükség esetén a legkisebb élőlényeknek is segítséget nyújtsanak.
Mert néha egy második esély nemcsak azon múlik, hogy valakin segítenek, hanem azon is, hogy a megmentés után mennyien állnak mellé.
És Szeri mellé nagyon sokan odaálltak.
(Fotó: BirdMania Madárpark és Természetvédelmi-mentőközpont)
